Anyámtól
tanultam, aki bölcs nő volt, az élet ismerője. Főleg a női lét
ismerője. Ő egyszer azt mondta nekem, ha egy nő keres, néha
vállalni kell a méltatlant is. Olykor lejjebb kell adni. Bele kell
menni kis megalkuvásokba. Nagyokba nem szabad, de kicsikbe igen.
Amikor megkérdeztem, hogy miért kell néha kompromisszumokat kötni,
azt felelte: "Azért, mert a magányban berozsdásodsz.
Hozzászoksz. Megvastagszik a bőröd, érzéketlen leszel. Nem
veszed észre, hogy lassacskán egyre vastagabb és magasabb falakat
építesz magad körül, amiken nincs ajtó. Azt hiszed, önszántadból
vagy egyedül, de ha sokáig őrzöd ezt az állapotot, börtönné
válik, s azt veszíted el a magányban, amit kerestél benne: a
szabadságodat."
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése