Sírni volt kedvem, de már nem tudtam. Tudod, ha ennyire fáj valami, a szemeimből a könnyek már ki sem tudnak jönni. És ez a csöndes fájdalom a legrosszabb, a legpusztítóbb az összes többi közül. Amikor mosolyogsz, mert ha sírnál, soha többé nem állnál fel. És amíg mosolyogsz, addig reménykedsz. Addig hiszel és bízol. Mégis ekkor tud fájni a legjobban...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon