Azon a nyár végi napon megfogadtam, hogy történjen bármi, én mindent megteszek, hogy soha többet ne találkozhassunk. Nem mondom, hogy ezek áldozatok nélkül mentek végbe. Aztán felhígítottam a reményt, mondogatván, hogy már úgysem emlékszel. Hogy csak fülledt lüktetése pulzusunknak okozta az érzékek csalódását. Hinni akartam, hogy már nem hordozol magadban. Mint ahogyan másokból is kikoptam. Aztán persze a nagy találkozások nem is rajtam múlnak. Hogy mehetek én a világ végére is, aki rám akar találni, azzal megtörténik.