" Én talán a közönségességet utálom a legjobban egy pasiban. Nincs is annál rosszabb mikor az ember gyönyörű ábrándjait egyetlen közönséges ocsmány mondattal a földbe tiporják. És milyen lesújtó a felismerés, hogy a sármos kis pofi mögött nincs más csak tömény arrogancia és egoizmus. "
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése