Azt
hiszem az első kérdés, amit meg kell válaszolnom magamnak, hogy
képes vagyok-e tenni a boldogságért, hogy képes vagyok-e szeretni
még. Mert szeretni nehéz. Ha szeretsz, az nem jelenti azt, hogy
téged is szeretnek, pedig szeretve lenni jó és még jobb, ha ezt a
tudomásunkra is hozzák. Eltelhetnek évek úgy, hogy becsapod az
agyad, de attól még nem lesz igaz, amit hiszel. Az első dolog,
amit megtanultam, hogy nem az az igazán fontos, hogy mekkorát tud
kérdezni az ész, hanem az, hogy milyen nagyot tud felelni a szív.
Tud akkorát, hogy saját magad is megdöbbensz rajta.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése