Az
a fajta lány vagyok, aki szerelmes lesz olyan srácokba, akiket alig
ismer. Akinek szerelmes dalok hallgatása közben az Ő arca jelenik
meg. Aki figyeli bármerre is megy. Az a fajta lány, aki nem jut
könnyen túl a dolgokon. Aki magát marcangolja amikor valaki nem
szereti viszont. Aki álomba sírja magát, mert nem érzi magát
elég jónak. De ugyanakkor én az a fajta lány is vagyok, aki erős.
Aki kisírja igaz a szemeit, de megtiltja magának, hogy másnap
reggel újra hulljanak. Aki rock dalt hallgat és teli torokból
énekli, mert ehhez van kedve. Az vagyok, aki soha nem lesz más,
csak is önmaga. Én ilyen fajta lány vagyok.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése