Érdekes
dolog a lelki sebeknél, hogy sokkal lassabban gyógyulnak, mint a
testiek. Sőt, a testi sebeink fájdalmát nem is igen tudjuk
felidézni. Tudjuk, hogy fájt egy műtét utáni kötözés például,
de az érzetét nem tudjuk felidézni. Tudjuk, hogy rossz volt, de
nem tudjuk pontosan, hogy milyen. A fizikai érzeteink emlékei
homályosabbak. A húsunk hamar gyógyul, a csontunk lassabban, az
idegeink még lassabban, de vannak lelki sebeink, melyek még fél
évszázad múlva is fájnak.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése