Ott
kezdődik, hogy ránézel. Egy pillanat elég ahhoz, hogy úgy
gondold "aranyos". Egy újabb pillantás elég ahhoz, hogy
úgy érezd "bejön". Egy perc elég ahhoz, hogy elkezd
magad győzködni, hogy ez nem olyan ... Ez más, nem úgy érzel.
míg győzködöd magad, elkezdesz álmodozni róla. Míg álmodozol,
teljesen belefeledkezel, és onnantól kezdve mindegy, hogy hol,
hogyan látod, mindig érezni fogod a pillangókat a gyomrodban ...
És egy szó elég ahhoz, hogy mindezt összetörje. És te csak
tovább győzködöd magad..
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése