Mindig
lesz egy ilyen ember az életedben. Nem számít, hogy hány
kapcsolata volt, hogy hányszor nem válaszolt az üzeneteidre, hogy
hányszor nem vett rólad tudomást , hogy hányszor tett úgy,
mintha nem számítanál neki, hogy hányszor ültél a földön és
sírtál miatta, vagy érezted úgy, hogy semmit sem érsz. Nem
számít hányszor mondtad magadnak, hogy ő nem számít neked, de
legbelül, mindig mikor írt neked, rád nézett, megölelt, vagy
csak kimondta a nevedet, a falak, amiket magad köré építettél
eltűntek és nem tehettél róla, de boldog voltál. Még ha nem is
akartál az lenni.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése