Azt
mondják, egyszer minden út véget ér. De néha úgy érezzük,
mintha ez nem a vég, hanem a kezdet volna. Még ha úgy is érzed,
hogy hosszú utat jártál be, hirtelen azon kaphatod magad, hogy
kezdhetsz mindent elölről, hiszen minden út tele van kanyarokkal
és fordulatokkal. És egy rossz lépés is katasztrófához
vezethet. De történjék bármi, tartanod kell az irányt, s ki kell
kövezned a saját utadat.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése