Összeomolhatsz,
panaszkodhatsz, sajnálhatod magad évekig. De egyet jegyezz meg, ez
a te életed, most zajlik és könyörtelenül múlik egyfolytában.
Éveket pazarolsz olyan dologra, amitől még szarul is érzed magad.
Mert az idő nem áll meg a kedvedért, nem várja meg, míg talpra
állsz. Minél hamarabb lépsz túl rajta, annál több időd marad,
hogy egy olyat találj, aki megérdemel téged!
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése