Senki
sem érezheti magát boldognak, ha nincs ellenkező tapasztalata is a
szenvedésről. Az ember elvesztette ezt a tudást, mivel zavaros a
kapcsolata a léttel. Mindenáron boldog akar lenni, és minden
erejével igyekszik védekezni a szenvedés ellen. Így állandóan
harcban áll az élettel, mert az élet egyik felét rossznak tartja
és elutasítja.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése