Mindenkiben
a `nagy Ő`-t látni csak arra lesz elég, hogy egyszer feladod, mert
ez nem megy másképp. Csak így. Csalódni annyit, amennyit
elképzelni sem tudsz. Csak ez vezethet el oda, ahol hirtelen azon
kapod magad, hogy az tesz majd boldoggá, akiről nem is gondoltad
volna, hogy képes lesz rá. Töröld az elvárásokat, az
ítéleteket, a görcsöket. Ne keresd, és megtalál. Valamiért ez
így van. Abban a pillanatban, hogy hagyod magad sodródni, és
semmihez sem ragaszkodsz, egyszerűen mindent megkapsz. Csak tudj
lemondani arról, ami számodra a legfontosabb, és megkapod.
Elrontani pedig csak akkor tudod, ha el kell rontanod.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése