Tudod Te, hogy mit jelentesz nekem? Hogy tudhatnád, hisz elképzelni sem lehet. Írhatnék most csöpögős közhelyeket, de abban hol lenne, az amit érzek? Nehéz erről írni, hisz már sokan megírták, de mégis vágyom arra, hogy tudathassam a világgal. Össze voltam törve, valahol még mindig darabokban vagyok, erre jöttél Te és az egész életem megváltozott. Nézlek, sokszor csak nézem egy-egy mozdulatod és boldoggá tesz, hogy melletted vagyok. Szeretem, mikor mosolyogsz, mikor éjjel álmodban motyogsz, szeretem, amikor melletted alhatok. Nem éreztem még magam ilyen biztonságban, valahogy már úgy érzem, nem bánthatnak az árnyak. Mintha megleltem volna azt a helyet, amit mindig is kerestem. Mindenki mondja, hogy "ohh, majd elmúlik, hogy megunod ezeket", de honnan tudhatnák miket is érzek? És ha elmúlik, és nem lesz már lángoló? Attól még a biztonság és a szerelem nem változó. Jól érzem magam, végre boldog vagyok. Szeretném, hogy már minden nap így érjen utol. Szerelem, család, boldogság, ami csak a miénk. Szeretnék megadni bármit, amit csak kérsz. Szeretném meghálálni, amit talán Te észre sem veszel, hogy mennyi mindent adsz nekem, amit eddig nem élhettem meg.