Sokszor
az előretöréshez vissza kell néznünk, hogy lássuk, mit is
hagyunk magunk mögött. És ez ijesztő lehet, mert gyakran akadnak
vakfoltok mögöttünk. Dolgok, amiket ki akarunk zárni, vagy
amikről nem is sejtjük, hogy akadályoznak minket az előbbre
jutásban. De csak akkor, ha hagyjuk. Előbb-utóbb el kell engednünk
a múltat. Nem szabad visszanéznünk, nyitnunk kell az új dolgok
felé. A változás néha jó.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése