Valakinek végre meg kell értenie. Valakinek végre elégnek kell lennie ahhoz, hogy elég legyek számára. Csendesen fordulok el ettől a torz világtól, a világ arcától, amiben minden olyan másképp történik, mint ahogyan lehetne. Kiesünk egymásból. Ledobott, megunt cipők. Kiégett vágyak a sarokban. Álmok, melyet soha nem mertünk végigálmodni.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kép
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...)  Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Olvass tovább »
Kép
Csak az lehetek, amit kihozol belőlem. Rád reagálok, a szavaidra, a viselkedésedre, arra, ami vagy, és igen, akárhogy is legyen, ha nem a legjobbat hozod ki belőlem, azt, akit szeretek, én bizony arrébb állok, te meg nem fogod érteni, hogy mi van. Pedig csak annyi, hogy ragaszkodom magamhoz. Igen. Veszélyes vagyok. Kockázatos játék, de csak akkor, ha nem tudsz bánni velem!
Olvass tovább »
Kép
Van, hogy csak egy pillanatot kapsz, mi megérint. Egy mosolyt, egy kedves szót, egy ölelést. Aztán a pillanat elillan. Te pedig szomorúan nézel utána, és nem érted, miért csak ennyit kaptál. Aztán lassan kezded megérteni. Azért kaptad, hogy újabb erőd legyen. Hogy amikor már majdnem feladtad álmaidat, megérezd, hogy mire vágysz. Hogy ne érd be kevesebbel. Hogy újra átérezd, milyen az igazi pillanat... és várd tovább. Kitartóan. Mert eljön az a pillanat is, ami örökké tart!
Olvass tovább »