Zárd
ki az életedből. Zárd ki, ha lehúz, elkeserít, nem támogat,
elszomorít, nem segít, csak beléd rúg, és hátráltat. Nincs rá
szükséged. Akármennyire is fáj, néha szűrni kell: barátoknak
hitt veszteségek, amik ha maradnak, csak még több fájdalmat
okoznak, hisz nem barátok. Csak akkor azok, amikor semmi sem megy
jól, amikor megerősíted őket a hitben, hogy ők jobbak, közben
meg senki sem jobb a másiknál. Erősebb lehet, de mindenkinek
megvannak a maga csatái. Hol látványosan, hol elrejtve, mélyen,
hogy senki se lássa. De néha csak vigyázni kell, és engedni el..
Leginkább embereket az életedből.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése