Imádok
belefeszülni az öleléseidbe, magamba szívni az illatod,
karjaiddal betakarózni, érezni, hogy mellettem vagy, becsukni a
szemem és belefeledkezni a pillanatba, veled együtt venni a
levegőt, érezni hogy biztonságban vagyok, hogy megszűnik a világ
körülöttem, hogy nincs más, csak ketten létezünk.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése