Ha
megőrzöd ezt a levelet, hogy újra elolvasd, hidd el mindazt, amit
ide leírtam. Noah, akárhol is vagy, akármikor is olvasod e
sorokat, szeretlek. Szeretlek most, amikor e sorokat írom, és
szeretlek akkor is, amikor te ezeket a sorokat olvasod, bármikor is
legyen az. Sajnálom, ha ezt nem tudom neked elmondani. Mélységesen
szeretlek téged. Az álmom vagy, és voltál mindig is.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése