Pontosan
most a világ tele van olyan emberekkel, mint te. Magányosak.
Hiányzik nekik valaki. Szerelmesek valakibe, akibe nem kellene.
Olyan titkaik vannak, amiket soha nem hinnél el. Vágyakoznak,
álmodoznak, remélnek, és minden alkalommal, amikor kocsival,
busszal, vagy vonattal mennek valahova, kinéznek az ablakon és
nézik az embereket, miközben azon agyalnak, hogy vajon min mehettek
keresztül. Kíváncsiak rá, hogy vannak-e a világon olyan emberek,
mint ők. Ők pont olyanok, mint te, és bármit mondhatnál nekik,
megértenék. Sosem vagy egyedül.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése