Sajnálom,
hogy folyamatosan veled akarok beszélni. Sajnálom, hogy szomorú
leszek, amikor sok időbe telik, mire válaszolsz. Sajnálom, ha
olyan dolgokat mondok, amik lefárasztanak. Sajnálom, ha idegesítő
vagyok. Sajnálom, ha nem akarsz annyira beszélni velem, mint én
veled. Sajnálom, ha túl sokat és túl gyakran gondolok rád.
Sajnálom, ha mondtam dolgokat, amiket nem úgy értettem. Sajnálom,
ha meséltem neked az értelmetlen drámámról, amikor igazából
nem is érdekelt. Sajnálom, ha tapadósnak tűntem, de csak azért
van, mert hiányzol.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése