Az
ember valóban ott a legsebezhetőbb, ahol a legerősebbnek gondolja
magát. Ahol van ereje, ott belemegy olyan helyzetekbe is, amikbe nem
kellene. Ott nem elég bölcs, nem elég körültekintő, ott válik
gőgössé, nagyképűvé, ott nem veszi tekintetbe a másikat, a
körülményeket, a gyöngeségét, az ember voltát, ott vész ki
belőle az alázat.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése