Várj
arra, aki majd megküzd érted, ahelyett, hogy felkínálod magad.
Várj arra, aki majd magától ír, anélkül, hogy kérdeznél előbb
barmit is. Arra, aki majd magától odamegy, anélkül, hogy hívnád.
Arra, aki majd felajánlja a segítséget, anélkül, hogy kérned.
Arra, aki feltesz kérdéseket és nem csak végighallgat. Arra, aki
tisztel, aki órákon át képes beszélgetni veled és igazan meg
tud nevettetni. Inkább várj, mint olyanra pazarold az időd, akiért
mindig csak te küzdesz, aki nem keres, akit unszolni kell, aki
megbánt. Nem kell taktikázni, csak maradj egyszerűen Nő.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Erős és jóképű - no, ezért szeretem. De nem. Csodálom, és büszke vagyok rá, de enélkül is tudnám szeretni. Ha csúnya volna, akkor is szeretném. Dolgoznék érte, fáradoznék és imádkoznék érte, és az utolsó leheletéig az ágya mellett ülnék. Igen, végeredményben megállapítom, hogy csak azért szeretem, mert az enyém, és mert férfi. Más okot nem látok rá. (...) A szeretetnek ez a fajtája nem érett megfontolás és tudás gyümölcse. Az ilyen szeretetről egyszerűen azt kell mondani: van, megvan, itt van, és senki sem tudja, honnan jött. Megmagyarázhatatlan. És így van jól.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése