Merd
megtenni azt, amit érzel: mondj igent vagy nemet, lépj ki vagy lépj
be az ajtón, szakíts, vagy hagyd, hogy szakítsanak - ha kell,
darabokra -, tök mindegy, tedd azt, amit érzel. Ha vibrál, hagyd
kiteljesedni, ha elalszik, tartsd tiszteletben. Ha bánt, engedd el,
ha épít, szeresd, figyelj oda rá, becsüld meg. Ha erősebbé
tesz, ha a támaszod, támogasd te is őt. Szeresd, és merj
szeretni, kimutatni, átölelni, mások előtt felvállalni - de
leginkább merj önmagad lenni.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése