Furcsa
érzés, ha van valaki, aki mindig megnevettet, aki mindennap
hiányzik, akiért feladnád a saját céljaid, akivel szemben sosem
vagy önző és tudod, hogy mindig melletted áll. Ha van valaki,
akivel megosztod az összes titkodat, és akármennyire is megbánt,
sosem tudsz haragudni rá. Mindenről csak ő jut eszedbe és
rengeteg emlék köt össze vele. Furcsa érzés tudni, hogy semmi
sem tart örökké, és hogy mint mindennek, ennek is vége lesz
majd. Ahogy telnek a napok, egyre jobban félsz, hogy egyszer ez is
véget ér. És tudod azt, hogy rá örökké emlékezni fogsz és
életed végéig a lelkedben él majd a rengeteg emlék. akkor is, ha
már eltűnnek a közös álmok tudod, hogy őt már örökre a
szívedbe zártad és örökre az életed része marad. Mégis fáj
arra gondolni, hogy véget ér majd, hisz a szíved egy része már
az övé. Úgyhogy használj ki minden időt, amíg vele lehetsz.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése