Vannak
világok, amiket kinövünk. Megharcolunk érte, benne élünk, aztán
meg érezzük a késztetést, hogy egy újat hódítsunk meg. Ugord
csak át az akadályokat, merj csak hinni abban, hogy képes vagy
legyőzni a nehézségeket, merd elengedni a biztosat a
bizonytalanért, hiszen ha hiszel abban, hogy nincs vége a világnak
azután, ahol most vagy, és mindig csak jobbat kaphatsz attól,
amiben épp élsz.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése