Vannak
nagy pillanatok, olyanok, amik időről-időre megtörténnek,
keringenek mindannyiunk élete körül, és csak arra várnak, hogy
bekopogtassanak, hogy jöjjenek. Hatalmas erő van bennük, az
viszont, hogy mit hogyan alakítanak, nagyban függ attól, hogy
akarsz vagy nem. Akarsz élni, vagy csak éldegélsz. Mert bizony
bekövetkeznek ők, csak épp az a nem mindegy, hogy a nagy változás
előre visz, vagy összerombol mindent körülötted.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése