Magányukban
az emberek felfedezik a szerelmet, amely különben talán
észrevétlenül érkezett volna. Magányukban megértik és képesek
tisztelni a szerelmet, amely véget ért. Magányukban el tudják
dönteni, hogy érdemes-e küzdeni azért, hogy visszatérjen, vagy
hagyni kell, hogy mindenki menjen a maga útjára. Magányukban
megtanulják, hogy nemet mondani nem feltétlenül szívtelenség,
igent mondani pedig nem feltétlenül erény.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése