Igazából
nincsenek határok. Bármit elérhetünk, bárhova elmehetünk,
minden csak a gondolatokon múlik. Azon, hogy mennyire korlátozod
magad, és zárod el totálisan annak a lehetőségétől, hogy
valóra váljon az, amire annyira vágysz. (...) A kérdés, hogy
mekkorát mersz álmodni, mersz-e benne hinni eléggé, tiszta
szívből, minden áldott nap. Fel mered-e vállalni, kiállni
mellette, akkor is, amikor azt mondják mások, hogy ez butaság,
mersz-e menni előre, egyedül maradni az álmaiddal, mert senki sem
hisz benned? Ha igen, győztes vagy. Nyert ügyed van. A kérdés,
hogy még meddig tartasz ki...
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése