Összetöri a szíved, amikor
az emberek, akiket ismersz, olyan emberekké válnak, akiket már
csak ismertél. Hogy úgy kell elsétálnod valaki mellett, mintha
soha nem játszott volna fontos szerepet az életedben, holott régen
órákig beszélgettetek telefonon, s most még csak egymás szemébe
sem tudtok nézni. De a legjobban az töri össze a szíved, hogy
észre kell venned, a jó dolgok mindig megváltoznak, és te semmit
sem tudsz ellene tenni.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése