Te voltál a minden. Veled terveztem a jövőmet, érted éltem, érted lélegeztem, érted vert a szívem. És te ezt egy perc alatt leromboltad. Elvettél mindent, ami szép volt, elvetted a szerelmem, a szívem, a reményeim, az álmaim. Kisétáltál, és én itt maradtam, egyedül, összetörve. És most nem tudom hogyan tovább. Hogy látlak-e még, hogy fogsz-e még szeretni valamikor. Csak kérdések vannak a fejemben és fájdalom a szívem helyén. Még mindig szeretlek. Hiányzol. De elengedlek, mert el akartál menni. Én várlak. Örökké.