Már
tudom, hogy soha többé nem foglak látni. Nekem lett igazam,
elvettek tőlem. Könnyen vehettek el, mert sohasem kellettem igazán
neked, hiába szerettelek, hiába foglak szeretni mindig is olyan
szerelemmel, amilyen csak egy van az életben. Az én szerelmem kevés
volt ahhoz, hogy megváltoztasson téged és amikor majd belátod,
hogy kár volt engem elengedned, akkor már késő lesz.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése