Szerelem
nélkül is nagyon jól lehet együtt élni. De nekem ezt például
sose mondták el gyerekkoromban, és amikor elmúlt a szerelem, akkor
nagyon erősen éreztem azt a kihívást, hogy melyik a nagyobb
áldozat: hűségesen továbbélni egy kicsit takaréklángon, vagy
venni a bátorságot, egy új szerelemhez, hogy abban bizonyos ideig
újra boldog lehessek. Azt gondolom, ezzel minden ember szembesül az
élete folyamán, de nekem senki nem mondta el, hogy az életemben
ilyen kihívások lesznek, és hogy az ilyen kihívásoknak hogyan
lehet a legemberségesebben megfelelni.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése