Változtass!
Ne légy az a bizonytalan kislány, akit lehet ide-oda rángatni. Az,
aki nem meri elmondani a véleményét. Az, aki inkább szőnyeg alá
söpröget, mint, hogy kiálljon önmagáért. Az, aki benyel
mindent, mert retteg az egyedülléttől. Az, akinek visszaigazolás
kell másoktól, hogy talán elhiggye, hogy egy icipicit is jó. Ó,
nem. Felejtsd el ezt gyorsan! Ne érdekeljenek a fölösleges körök!
Inkább légy egyedül, mint hazug, hitegető, nem igaz emberekkel.
Mindig tudd és lásd, hogy te is értékes vagy. Hogy többet érsz
annál, mint, hogy valaki olyan mellett állj meg, akár csak egy
pillanatra is, aki nem szeret, aki kihasznál vagy csak szimplán nem
neked való. Ha nem, akkor hát nem. Nincs harag, tényleg. Nincsenek
könnyek, nincsen fájdalom. Rázd meg magad és éld tovább a saját
kis egyedi, önálló, önboldogító életedet. Libbenj végig a
napjaidon. Ne érezd magad egyedül. Mondok neked valamit: Eszedbe
jutott már valaha, mikor könnyek között zokogtál a párnádon az
egyedüllét fájdalmában, hogy lehet, hogy ez életed utolsó napja
a másik feled nélkül? Hogy lehet holnaptól már soha többet nem
teheted meg azokat a dolgokat, amiket oly sokáig tettél egyedül?
Elgondolkodtál már ezen? Nem? Pedig érdemes. Az élet káprázatos.
Az élet elképesztően őrületesen varázslatos. Az élet a
legnagyobb ajándék. Állj fel és tedd meg azt, amit a szíved
diktál, tedd azt, amit esetleg holnap már nem tehetsz meg. Mert ma
van ma. A pillanat pedig egyszer csak elmúlik. Te pedig örökre
bánhatod másnap, hogy csak sajnáltad magad és magányosan
keseregtél.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése