Mindig
lesznek az életedben olyan emberek, akikkel habár már nem tartod a
kapcsolatot és ma már csak elsétáltok egymás mellett, ha
megemlítik azt a nevet mindig ő jut majd elsőre az eszedbe. Az
órákon át tartó beszélgetések, veszekedések majd kibékülések,
sírások és vigasztalások, a már-már fulladásig tartó
nevetések és az a rengetek sok szép emlék, amire mindig szívesen
fogsz visszagondolni, bármi is történt azóta!
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése