Az
úgy kezdődik, hogy fülig belezúgsz valakibe, akiért a lelked is
kiteszed, és mi lesz a jutalmad? Megszívatnak! Erre te bosszúból
megszívatsz valaki mást. Az a valaki más szintén talál egy
áldozatot, akit megszívat. Tulajdonképpen az egész úgy
kezdődött, hogy aki téged megszívatott, őt is megszívatták, és
a kör bezárul. A végén pedig csupa gyanakvó és csalódott ember
marad, olyanok, akik nem bíznak senkiben, és akik már a kapcsolat
elején meg vannak győződve arról, hogy jobb nem beleélni
magukat, hogy jobb nem boldognak lenni, mert úgyis pofára esés
lesz a történet vége. És mivel végig ezt sugározzák magukból,
és ezt szuggerálják maguknak, tényleg kudarcra van ítélve a
románc. Pedig lehetne ezt úgy is, hogy tiszta lappal indítasz.
Hogy nem az előző fiaskóból indulsz ki. Hogy adsz egy esélyt a
másiknak. Hogy adsz egy esélyt MAGADNAK!
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése