Azt hiszem mindig is jól bántam a szavakkal. Az én munkámban legalább olyan fontos körülírni, hogy mit teszek, mint tenni azt, ami teszek. Tudni, hogy mikor mit és hogyan kell mondani. Némely férfiak utálnak bizonyos kifejezéseket, gyűlölnek egyes mozdulatokat, másoktól viszont egyenesen függenek. Tudnom kell, hogy mit tegyek a kezemmel, az ajkaimmal, a nyelvemmel, a lábammal, de még a gondolataimmal is. Milyen legyen, meddig tartson az érintés, mikor hagyjam abba. Lehetek az életed első csókja, vagy egy kitépett lap a Playboy-ból, amit kisiskolás korodban találtál. Vajon a titkárnőd vagyok, vagy a lányod? Talán az a matektanár, akit mindig is utáltál? Egy biztos, ha jól teszem a dolgom, akkor minden álmodat valóra válthatom, és aztán egyszerűen csak eltűnhetek.