Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2013
Kép
Mindenki tud szeretni, hiszen mindannyian ezzel az adottsággal születünk. Van, aki eleve jól csinálja, de a többségnek újra kell tanulnia, vissza kell emlékeznie, hogyan szeretett, és mindenkinek - kivétel nélkül mindenkinek - el kell égetnie az elmúlt érzelmeket, újra kell élnie néhány örömöt és fájdalmat, botlást és gyógyulást, hogy észrevehesse a vezérfonalat, ami ott rejlik minden új találkozásban.
Kép
Egy lány szívét lehetetlen megérteni. Azt mondja jól van, hogy semmi baj, mikor legbelül összetört és egy sötét szobába zárkózott. Nem őt tényleg nem zavarja, hogy van valakid, csak egy egészen kicsit bántja, hogy mégsem ő az. Aztán lehet, hogy egy nap találkozik valakivel. Egy olyan emberrel, akivel, mintha már ezer éve ismernék egymást, aki mellett biztonságban érzi magát és ezt élete végéig el tudná viselni. Ehhez viszont kell, hogy tudja milyen szenvedni valaki miatt, milyen teljesen reménytelennek lenni. Csak azért, hogy aztán megbecsülje a boldogságát. A szeretet jóságos, nem mindig csak elvesz, légy türelmes és meglátod jön egy jobb, akivel könnyebb lélegezni.
Kép
Hogy mi a csók? Egy bál, egy tánc, egy táncterem. Ritmusra pördülés, szerelembe feledkezés.
Kép
Két megtört, csonka ember voltunk. Most eggyé váltunk. Soha senki nem fog úgy megérteni engem, mint ő. Soha senki nem fogja úgy megérteni őt, mint én. És soha senki nem fog változtatni ezen. Egybeolvadtunk, és kovácsoltunk magunkból valami erősebbet. Valami jobbat.
Kép
Kép
Elvittél oda, ahol titkon folyton vágytam, Új színt adtál az amúgy is szürke világban.
Kép
Úgy látszik, hogy van bennünk valami közös. Ugyanúgy törünk darabokra, ugyanúgy maradunk magunkra, állunk fel, harcolunk, leszünk szerelmesek, boldogok... És hagyjuk újra elvarázsolni magunkat, csak mert szükségünk van rá.
Kép
Létezik az, hogy valaki belép egy ajtón, vagy beszáll egy autóba, és amikor meglátjuk, amikor először találkozik pillantásunk az övével, azonnal tudjuk, ő az? Létezik az, hogy egyetlen pillanat során olyan mértékű és mélységű érzelmek halmozódnak fel bennünk, mint amire egész addigi életünk során nem volt példa? Behunyom a szemem, visszagondolok erre a pillanatra, és emlékezem. Arra, ami ekkor történt. Mi hatalmasodott el rajtam? Mi okozta az érzést, ami egyetlen pillanat alatt bele költöz ött elmémbe, s végérvényesen felkavarta addig józannak vélt működését? Talán az ösztön. Talán a viszonzás csodálatos érzékelése. Mert pontosan úgy nézett rám, akkor, először, mint ahogyan szerettem volna, hogy rám nézzen. Ahogyan csak az néz a másikra, aki pontosan azt éli át, amit akkor, azokban a pillanatokban én is átéltem.
Kép
A fiúk olyanok, mint a csillagok: millió van belőlük, de csak 1 fogja valóra váltani az álmaidat.
Kép
Mindenkinek van sok olyan az életében akit igazán tudna szeretni. De az nem az igazi szerelem. Az igazi az, amikor az érzés viszonozva van. Mert csak így tud igazán kibontakozni.
Kép
Az ember egész életében tanul. Megtanul járni, majd beszélni, különbséget tenni jó és rossz között. Ezeket a tudnivalókat hosszú évek során kapjuk azoktól az emberektől akik körülvesznek és szeretnek minket. A családunktól, barátainktól, az óvónéniktől, tanítónéniktől, tanároktól. De van egy dolog amire ezek az emberek soha nem készíthetnek fel minket. Egy érzés ami semmihez sem fogható, fellegekbe repít, és elkápráztat téged. Ez az amit csak neked köszönhetek
Kép
Köszönöm neked, hogy ilyen csodálatos vagy. Egyszerűen nem tudom, hogy mit csinálnék, ha Te nem lennél nekem.
Kép
A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint szeretni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni.
Kép
A tudat, hogy szerethetsz és szeretnek, olyan melegséget és gazdagságot ad az életnek, amit semmi más nem pótolhat.
Kép
- Hogy van ez? Mi vagyok én neked? (...) - Egy darabka élet. Tudod, mik vagyunk? Két kis tölcsér, amelyen ugyanaz a levegő áramlik át.
Kép
Én nem azért mondom, hogy Szeretlek, mert kapni akarok. Így fejezem ki, hogy bármikor kész vagyok mindenemet odaadni.
Hazafelé zötykölődik a busz velem, pulóverem ujját szimatolom - rajta maradt illatod préselgetem belőle. Sose engednélek el. Csak ülnék veled egy padon, hagynám, hogy az idő rohanjon, s kezemet kulcsolnám nyakad köré. elbújni a világ elől egy ölelésben - menedék. Nincsenek rád szavaim - csak a libabőr minden simogatás után. Arcod az arcomhoz - " a homlokom hozzád nyomom" , mint abban a Kispál számban - mellkasodba fúrom magam, végigsimítom a gerinced vonalát - minden porcikád ismerni szeretném, érezni a közelséged. Kellene egy kuckó nekünk - ahogy mondtad - ahol csak lennénk úgy, ahogy akarunk, akkor amikor. De most újra a holnapot várom, a vanília szín felhőket és a megérkezést. A mosolyt az arcodon, az ölelésed és az illatod. Szabályos káoszt teremtettél, ahol semmire nincs időm, csak rád – néha csak egy mondatra, pár másodpercre. Minden a nyakamba zuhan, s én úszni próbálok a problémák tengerében – mentőöv vagy, ami a felszínen tart. Szóval, tarts szorosan, mindig csak ma
Kép
Jó akarsz lenni ahhoz, akit szeretsz, mert akármilyen sok időt is töltesz valakivel, a végén úgy érzed majd, hogy nem voltál eleget vele.
Kép
Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az. (...) A nagy találkozások, a lélek közeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.
Kép
Azért sírtunk, mert elvesztettünk valamit, és kaptunk valamit cserébe. És azért, mert elveszíteni és kapni valamit egyformán fájdalmas. És mert tudtuk, mit vesztettünk el, de még nem tudtuk szavakba önteni, mi az, amit kaptunk.
Kép
Átölel, de úgy, hogy érzem is. Ha hozzám ér, megnyugszom, mert tudom, minden rendben lesz, még ha totál káosz is most minden. Mellettem van, és érzem az erőt, azt, ami engem is erősebbé tesz, megnyugtat, de nem tör össze. Óvatos, de határozott. Szeret, de nem fojt meg. Támogat, és nem fog vissza. Kitart és hisz bennem. Bízom benne, ő meg bennem. Van ilyen.
Kép
Bármennyi közös időt is szánt nekünk a sors, egy percet sem akartam elveszíteni belőle.
Kép
Ma már azt is tudom, hogy bármi volt és bárhogy is volt, s akármit vettek el, minden hiánnyal én lettem gazdagabb.
Kép
Idővel rájössz, hogy senki megerősítésére sincs szükséged. Ha idáig eljutsz, onnantól szabad vagy. Nehéz lesz, az biztos, főleg, ha senki sem támogat abban, amiben annyira hiszel. Higgy benne, és jön. Megy. Működik. De csak akkor, ha biztos vagy magadban. Nem kell tudnod, hogy mi a cél, hogy hová tartasz. Tök mindegy. Egy dolog a fontos: méghozzá az, hogy bármi van, te csak menj tovább.
Kép
Az emberek változnak... Idővel észrevesznek olyan dolgokat, amiket régebben nem tartottak fontosnak. Fáj nekik, hogy elveszítették azt, de még fájóbb rájönniük, hogy akkor nem is érdekelte őket.
Kép
Az első szerelmed nem mindig az az ember, akit először megcsókolsz, vagy az, akivel először randizol. Az első szerelmed az, akihez mindig a többit hasonlítani fogod. Az az ember, akin sosem teszed magad igazán túl, még akkor sem, amikor már meggyőzted magad, hogy tovább léptél.
Kép
Rád felébredni olyan, mint megtalálni az ajándékokat karácsony reggelén.
Kép
Olvadozik... tőled. Attól, amit adsz neki, az érzéstől, amit kap tőled. És te is olvadozol. Attól, amit ad neked, az érzéstől, amit kapsz tőle. És ez így jó. Mert mindketten olvadoztok egymástól. És ez fontos. Ez kell. Mert addig olvadoztok, amíg teljesen egymásba olvadtok. És eggyé váltok. Tökéletes, szép egységgé.
Kép
A lehetőségek olyanok, mint a napfelkelték. Ha túl sokáig vársz, elveszíted őket.
Kép
A tavasz nem csak önmagában szép, nem csak önmagáért szereted. (...) A tavaszban ugyanis már ott van a nyár ígérete. A ragyogó napsütésé, a melegé, az életé. Még nincs nyár, de már tudod, hogy jön, hogy az következik. Így a boldog várakozás ideje is a tavasz. És így kétszeresen szép. De van egy még szebb tavasz. Ami a szívedben, a lelkedben ébred. És ez a tavasz a legszebb, a legfontosabb. Mert ha a szívedben, a lelkedben tavasz él, akkor az ablakon túl lehet tél, lehet vihar, lehet bármi... ha kinézel, te csak virágzó magnóliát, nyíló virágokat, repdeső katicákat, csörgedező patakot látsz. Mert a lelkedből látod. A tavaszt. Szíved tavaszát.
Kép
Senki másnak nem fogom bebizonyítani, csak akinek kell. És nem érdekel ki mit gondol vagy beszél. Csak az számít, ami van, és az, hogy mi ketten tudjuk.
Kép
Csak mert nem engedek a kísértésnek, hogy megkóstoljam a bort, ez még nem jelenti azt, hogy nem tudom méltányolni a bukéját.
Kép
Az élet túl rövid ahhoz, hogy a fontos szavakat a szívünkbe rejtsük. Mint például azt a szót: "szeretlek". De ne várjuk el cserébe, hogy mi is ugyanezt halljuk. Azért szeressünk, mert szeretnünk kell. Másképp az élet elveszti értelmét.
Kép
Kép
Még mindig van a számnak egy barázdája, ahol a te első csókodat őrzöm. ( forrás. )
Kép
Van egy olyan érzésem, hogy ha az ember a másik felét keresi, akkor a kapcsolat hiányon alapul. Ezért azt hiszem, hogy teljessé kell válni egyedül, és aztán jön egy másik ember, aki esetleg szintén teljes - és akkor nem azért vagytok együtt, mert függtök egymástól, hanem "Miért ne?" alapon. Nézd meg a társkereső oldalakat - "keresem azt, aki boldoggá tenne", így nem lehet! Tedd magad boldoggá és aztán jön egy másik ember, akivel talán sikerül harmóniát találni.
Kép
Imádtam belefeszülni az ölelésébe, magamba szívni az illatát, karjaival betakarózni, érezni, hogy mellettem van, becsukni a szemem és belefeledkezni a pillanatba, vele együtt venni a levegőt, érezni, hogy biztonságban vagyok, hogy megszűnik a világ körülöttem, hogy nincs más, csak ketten létezünk, nincs én meg ő, hanem mi vagyunk.
Kép
Ahogy rám nézett, tudtam mit gondol, tudtam mit érez, hiába próbálta meggyőzni saját magát az ellenkezőjéről, nyakig benne volt és vele együtt én is.
Kép
Attól tartok, téged akarlak szeretni. Így döntöttem. És miért ne lehetne villámcsapásszerűen beleszeretni valakibe?

:D

Kép
Kép
- Definiáld a szerelmet. (...) - Egy másik személy testi és lelki egészsége és jóléte miatt érzett aktív aggodalom és törődés. Aktív. Nem passzív. - Dióhéjban: mindig emlékszünk az illetőre. Sosem feledkezünk meg róla. Minden egyes nap minden egyes órájában számolunk a létezésével. Bármit csinálunk is. És soha nem hagyjuk ott, hogy meghaljon.
Kép
A jó kapcsolat kritériuma, hogy velem szabadabb a másik, mint ha egyedül lenne, nem kell a szabadsággal fizetni a kapcsolatért.
Kép
...először kerültem valaki olyan közelébe, akitől nem akartam menekülni egy percig sem. ( forrás: Lendület )
Kép
A szerelem boldogsága: annak örülni, ami előttünk van; ha csak egy pillantás is az.
Kép
Én önző vagyok, türelmetlen, és egy kicsit bizonytalan. Hibázok, irányíthatatlan vagyok és időnként nehezen kezelhető. De ha nem tudod kezelni ezeket a rossz dolgokat, akkor biztos, mint a pokol, hogy nem érdemled meg a legjobbakat sem.
Kép
Felnőtt férfit nem igen találsz manapság. Az ugyanis nem menekül, nem árul el, nem hagy faképnél, hanem felelősséget vállal érted. Ráülhetsz a tenyerére, és megtart téged. Nem esel le róla. S főleg, nem hagy el.
Kép
Mielőtt egy kis hülyeségen összevesztek, mielőtt megharagszol, mielőtt elkezdenél nyávogni... gondolkodj el egy percre! MEGÉRI?! Megéri felkelni reggel úgy, hogy ő nincs? Megéri lefeküdni este úgy, hogy tudod holnap már nem láthatod? Megéri egész nap dühösen, de mégis szeretettel gondolni rá, miközben ott lehetnél vele? NEM! NEM ÉRI MEG. Mert minden perc együtt, egy soha vissza nem hozható pillanat.. És semmi nem ér többet ennél.
Kép
Törődj vele, mert ha nem figyelsz oda rá, elhagy téged. Öleld meg, ha kéri, mert ha nem teszed, megkapja majd mástól azt, amire vágyik. Ne akkor akard megfogni a kezét, amikor már hiába. Egyszerű későn kapkodni. De nem akkor kell észbe kapni, amikor már késő. Addig örülj, amíg egy nő szeret és törődik veled - akkor is, ha túl sokat. Örülj neki, mert abban a pillanatban, hogy nem teszi, meghal valami. Valami, amiért később mindent odaadnál, de tudod, van, hogy akkor már késő lesz. 
Kép
Amikor valaki anélkül ad, hogy adni akarna, valójában valami olyan történik, amire épp szükséged van, csak még te sem tudsz róla. Valami olyan áramlik feléd, amit eddig megfogalmazni sem tudtál, csak érezted, hogy szükséged van rá. Nála az eszköz, abban a pillanatban ő tudja betölteni az űrt, azt a valamit, amire abban a pillanatban a leginkább szükséged van. Elzárhatod az utakat, becsukhatod a kapukat, maradhatsz egy helyben, és kimaradhatsz abból, ami épít: a varázslatból, a csodákból, amik bizony csak azok életébe kopogtatnak be, akik nyitottak rájuk. És tényleg: a legnagyobb mélypont után jutsz a legmagasabbra. Ha megvívod a csatád, azt, ami a földre taszít, akkor valami igazán nagy élményt kapsz cserébe. Valamit, ami ha valóban előre eltervezett, akkor fent valaki már rég tudta, hogy te bizony azzal a nehézséggel is megküzdesz, amiről pár hete még azt gondoltad, hogy maga alá gyűr. Valójában talán nem is a győzelem tesz boldoggá, hanem a jutalom, amit visszaigazolásként kapsz,
Kép
Bebizonyosodott, hogy semmi sem történik ok nélkül, hogy valójában vannak dolgok, amiket már jó előre eltervezett valami, téged meg csak elvezet az útig, ha pedig hallgatsz rá, és mész, akkor bizony jön egy újabb lecke. Egy újabb jutalom, egy olyan boldogság, amilyet még sohasem tapasztaltál meg.
Kép
A kimondott szóban azt hallod: "nem", a ki nem mondott szóban látod az "igen"-t. A száj üzenete: "nem", a szemek "igen"-t mondanak. A kimondott szóban azt hallom: "menj", miközben minden porcikád azt kéri: "maradj". És ezek az igaz szavak. A látott szavak.
Kép
Meg voltam róla győződve, hogy csak vele lehetek boldog, de nem azért, mert jobban szerettem, mint bármi mást ezen a földön. Hanem mert azt gondoltam, hogy csak ő ért meg, ő ismeri a szokásaimat, a mániáimat, a világnézetemet. Hálás voltam azért, amit értem tett, és úgy éreztem, hogy neki is hálásnak kéne lennie azért, amit én tettem érte.