Minden
azzal kezdődik, hogy elkezdesz vágyni valamire, olyan dolgokról
kezdesz fantáziálni, amikről korábban még csak nem is álmodtál,
és mielőtt feleszmélhetnél, villámcsapásszerűen önt el a
szeretet és az izgalom. Azon kapod magadat, hogy úgy viselkedsz,
mint egy megszállott drogfüggő, ha nem kapod meg az adagod,
rosszul vagy, megőrülsz, és a díler, aki korábban folyamatosan
termelte benned a vágyat, most mégis megvonja tőled a vágyott
szert, amit korábban ingyen és bérmentve adott. Azon kapod magad,
hogy lefogytál, reszketsz egy sarokban és a lelked is eladnád, ha
még egyszer kapnál belőle. Időközben vágyad tárgya próbál
megszabadulni tőled, és úgy néz rád, mintha még sohasem látott
volna. Az a vicces, hogy nem hibáztathatod, hiszen nézz csak
magadra, igazi csődtömeg vagy, igazság szerint te sem ismersz
magadra. Végül eléred a vak szenvedély utolsó fázisát,
teljesen és visszavonhatatlanul lejáratod magadat.
A szeretetet egy dolog öli meg: az, ha látni akarod, hogy holnap is élni fog-e. Ne törődj vele, ne akard tudni, ma éld meg. Ma merülj el benne, és ma élvezd. Ne érdekeljen, hogy lesz-e holnap, vagy mi lesz, ha nélküle maradsz, hiszen igazából sohasem hagy magadra. Mindig ott lesz körülötted, csak észre kell venned és merni érte nyúlni. Kinyitni a szíved, meg hasonlók... Ne görcsölj rá az érzelmekre, mert ez az egyetlen dolog, ami meg tudja őket gyilkolni. A szívecskéket. ( oravecz nóra )
Megjegyzések
Megjegyzés küldése