Talán
nincs mindenkinek párja. Talán nincs mindenkinek Ő-je. Vagy épp
soha nem lehet az övé. Akkor az attól még Ő-nek számít? Vagy
csak az lehet Ő, akivel minden klappol és beteljesülhet az, aminek
be kell? Miért kell olyan közhelyekkel dobálózni, hogy
"Megtalálod majd te is!", "Eljön majd a te párod
is"? Mi van, ha nem?! Tegyem fel az életem, az álmaim egy
közhelyre? Örökké reménykedjek valaki olyanban, várjak
valakire, aki talán el sem jön soha? Reménykedni valamiben, ami
talán nem is létezik... Feleslegesnek érzem. Mintha az, amire én
vágynék, túl sok lenne, túl elérhetetlen. Vagy mindig elrontom
valamivel. De ha ő az Ő... Akkor egyáltalán elronthatom-e? Hisz a
Sors, az Élet és minden földi, illetve égi szentek nekem
rendelték, hozzám küldték, akkor elrontható-e? Léteznek még
egyáltalán Ő-k? Én ilyen ember vagyok... Olvasok, írok róla,
vágyom rá, de talán...Talán sosem jön el. Mi van, ha nincs
mindenkinek párja? Ha nem juthat mindenkinek egy "Ő"...
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése