Elveszíteni
valakit… Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat,
embereket, csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal
kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit, ha eljön egy
pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele,
nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg
szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük rajta a
szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges
tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj.
A szeretetet egy dolog öli meg: az, ha látni akarod, hogy holnap is élni fog-e. Ne törődj vele, ne akard tudni, ma éld meg. Ma merülj el benne, és ma élvezd. Ne érdekeljen, hogy lesz-e holnap, vagy mi lesz, ha nélküle maradsz, hiszen igazából sohasem hagy magadra. Mindig ott lesz körülötted, csak észre kell venned és merni érte nyúlni. Kinyitni a szíved, meg hasonlók... Ne görcsölj rá az érzelmekre, mert ez az egyetlen dolog, ami meg tudja őket gyilkolni. A szívecskéket. ( oravecz nóra )
Megjegyzések
Megjegyzés küldése