Mindig akkor érezzük valaki hiányát, ha már nincs velünk. De talán.. talán itt van. Talán közelebb, mint gondolnánk, vagy még közelebb. Talán visszajön, talán csak fel akar lélegezni. Talán csak levegőre van szüksége. Levegőre, amit bizonyára csak nélkülem tud kapni. De akkor mi lesz velem? Mi lesz vele? Mi lesz velünk? Talán ő nem kap levegőt velem, talán én nem kapok levegőt nélküle. Talán. Szép szó ez a talán.