minden csak pótlék. benned keresem, azt aki nem lehetek. kívül akarom megtalálni az igazságokat. annyira képes vagyok elhagyni magam, hogy már mindenből merítkeznék. mindent a világom alkotóelemévé tennék. bármit mondanék sajátomnak. bármire rábólintanék, és mondanám szeretem. menekülök. ölelésekbe. pedig csak magammal kellene kibékülnöm, hogy erős lehessek. támasz nélkül gyengének tartom magam. és ebbe a támaszba rendszeresen inkább beleszeretek, mint sem erőt vennék magamon, és alkotnék valami sajátot. valami új világot. valami érdemlegeset. a semmire ráfogom, hogy ez a legmélyebb szakadék. vagy, hogy a legszükségesebb érintés. naponta hibázok, és égek el.