Tudod
Te, hogy mit jelentesz nekem? Hogy tudhatnád, hisz elképzelni sem
lehet. Írhatnék most csöpögős közhelyeket, de abban hol lenne,
az amit érzek? Nehéz erről írni, hisz már sokan megírták, de
mégis vágyom arra, hogy tudathassam a világgal. Össze voltam
törve, valahol még mindig darabokban vagyok, erre jöttél Te és
az egész életem megváltozott. Nézlek, sokszor csak nézem egy-egy
mozdulatod és boldoggá tesz, hogy melletted vagyok. Szeretem, mikor
mosolyogsz, mikor éjjel álmodban motyogsz, szeretem, amikor
melletted alhatok. Nem éreztem még magam ilyen biztonságban,
valahogy már úgy érzem, nem bánthatnak az árnyak. Mintha
megleltem volna azt a helyet, amit mindig is kerestem. Mindenki
mondja, hogy "ohh, majd elmúlik, hogy megunod ezeket", de
honnan tudhatnák miket is érzek? És ha elmúlik, és nem lesz már
lángoló? Attól még a biztonság és a szerelem nem változó. Jól
érzem magam, végre boldog vagyok. Szeretném, hogy már minden nap
így érjen utol. Szerelem, család, boldogság, ami csak a miénk.
Szeretnék megadni bármit, amit csak kérsz. Szeretném meghálálni,
amit talán Te észre sem veszel, hogy mennyi mindent adsz nekem,
amit eddig nem élhettem meg.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése