Tudod,
van, hogy csak jön. Nem kérdez, nem érdekli, hogy akarod-e vagy
sem, ő csak érkezik, beállít és mindent megváltoztat, átír,
felír, ráadásul úgy, hogy semmit sem tudsz tenni ellene, csak
annyi választásod marad, hogy élvezd. Nem tudsz irányítani,
gondolkodni, nemhogy azzal törődj, hogy mi lesz holnap, vagy
később. Valahogy nem megy. Nem látod a holnapot, de nem is kell
látnod. Ilyenkor csak elég belebújnod a pillanatba, és örülni
annak, hogy átélheted, mert van, aki egy életen át sem kapja meg
azokat a perceket, amik neked jutottak. Hogy miért? Mert elfogadja,
hogy be kell érnie kevesebbel, aki pedig elfogadja, az nem is kaphat
mást.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése