Hidd azt, hogy neked ez nem megy, és tévedni fogsz. Az Élet az orrod elé tolja, hiszen néha csak egyetlen pillantás kell. Egy, ami elvarázsol, megőrjít, és te meg nem tudsz mit tenni. Egyszerűen elveszted az eszed. Az Élet meg nem válogat. Mit érdekli őt, hogy neked most jó úgy, ahogy van. Majd ő azt tudja, hogy mire van szükséged. Hogy mire értél meg.. Aztán adja. Eléd állítja, melléd teszi, és addig mutogatja, amíg el nem fogadod, hogy oda kell rá figyelned. Mert van ilyen. Meg olyan is, hogy néha csak el kell fogadni, hogy emberek jönnek, aztán meg mennek, a dolgok meg változnak. Nincs abban semmi. Örülni kell, ha valaki még okoz felejthetetlen pillanatokat - ugyanis azokat soha, senki nem veheti el tőled. Senki.