Pont
te, pont velem, pont most, pont ebben az élethelyzetben. Pont akkor,
mikor pontosan tudom, hogy az életem, egy ponton megrekedt. Pont
mikor nem kéne, pont nem ilyet kerestem, pontosan érzem, hogy nem
helyes. De pont a te szemed, viharának villámja, pont az én
kiéhezett szívembe csapott bele, pont akkor, mikor egyáltalán nem
vágytam erre. Pont akkor, pont úgy, ahogy én azt szerettem volna,
mert már ezerszer megálmodtam. És te, pont a legtitkosabb
álmaimat, valósítottad meg, és most már, pontosan tudom, hogy
visszavonhatatlanul beléd szerettem... pont.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Ha tudnád mennyire hiányzol nekem.(...) Egy élet alatt sem tudnám elfelejteni. Elengedtem a haragomat, ahogy a bosszúvágyat is. Elfogadtam mindent Nihan. Mindent. Ez a kéz hozza el nekem a fényt és ez mutatja az utat. 10 percre visszakaptam az életem. Átjárta a szívem a szeretet. És erről nem fogok lemondani. Nem érdekel jó-e vagy rossz, amit teszek. Nem számít, hogy mit rejt számomra a jövő. Ez az én utam. Nem figyelek a bátortalan szavaidra, mert a szíved értem üvölt. Értem hullnak a könnyeid. És ha az életembe kerül is, megvigasztallak. Mert tudom, hogy engem akarsz. És harcolni fogok érte. Ahogy te is harcolni akarsz.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése