Nem tudom, hogy hogyan, de minden régi sebet begyógyítottál a lelkemben. Minden felesleges emléktől megszabadítottál. És belemásztál a bőröm alá, és olyan mintha mindig lettél volna. Mintha nem is lett volna olyan nap az életemben, mikor nem téged szerettelek. (...) Minden nap hoz magával valamit, amitől megértelek, és egyre kevesebb bennem a kétség, és a félelem. Nem feltétlen azzal, hogy te hogyan döntesz velem kapcsolatban. Hanem, hogy jó döntés-e téged ennyire szeretni. De valami minden nap meggyőz. (forrás: Gipsz égbolt)