...mindenki a szeretetre vágyik, mindenki azt éhezi. Ugyanakkor a
többségük feláldoz valamit. Szinte mindenki. Szerelmet,
barátságokat, családot, egészséget, karriert... Csak épp mindig
nézd meg, hogy mi éri meg az áldozatot. Ne félj egyedül élni
addig, amíg nem jön a nagy szerelem, amíg meg nem valósítod
magad, hiszen nem arra van szükséged, hogy egy másik feled legyen,
valaki, aki ugyanannyira fél egyébként, mint te... Arra van
szükséged, hogy egész legyél és az egészet kapd meg. Nehezebb
lesz rátalálnod, sőt. De még mindig teljesebb életet élhetsz
úgy, ha tudod, hogy mindent kihoztál magadból, és erre minden
körülmények között képes vagy, mintha egy életen át valakitől
függenél, és azon rettegnél, hogy vajon mi lesz holnap.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése