Csak
a szemed nézem. Felfal, kíváncsiskodik, simogatva végigpásztáz,
s közben magamat látom benne. Már nem riaszt meg. Már nem vagyok
szégyenlős sem, nem takarom el se a bokátlan lábam, se a
konyhásnéni karom, de még a hasamat sem mert tudom, hogy így
szeretsz. Az apró hibáimmal. Ezekben látod meg a szépségem, mert
talán nekem a hibáimban rejlik az is. Egy puszi ide, még egy oda,
libabőr fut a karokon s már a szemeid is mosolyognak, tudod is meg
érzed, hogy mi a jó nekem. Szeretem már ha nézel. Szeretem látni,
amit érzel a szemedben, az arcodon. (Forrás: Cseresznyeszem)
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
"...a szerelemre nincs garancia. De az elmúlt utazásaim alatt megértettem, hogy ebben az életben csak az számít, hogy keressük meg a boldogságunkat, és tegyünk meg érte mindent. Mindegy, hogy ki mit mond, mindegy, hogy ki néz hülyének, vagy eszementnek, teljesen mindegy. De ha a szíved után mész, akkor van esélyed a boldogságra."
(forrás)
(forrás)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése